A KUTATÁS FÓKUSZA

 A kutatás jelentősen hozzájárul a helyi élelmiszerrendszerek témakörét tárgyaló tudományos diskurzusokon belüli ellentmondások feloldásához, a vásárlók és termelők személyes döntéseiben és a vidéki területek társadalomgazdasági jólétében játszott szerepének feltárásához. A helyi gazdaságfejlesztés sikertörténetei gyakran a fenntartható turizmuson, a többfunkciós mezőgazdaságon és az élménygazdaságon alapulnak. E szektoron belül a magas hozzáadott értékű termékek előállítása jelentős potenciált képvisel a kisgazdaságok, a fenntartható gazdálkodás és általában a helyi gazdaság segítésében. Mindazonáltal a helyi élelmiszerrendszer diskurzusokon belül megoldatlan feszültségek és dilemmák léteznek: ki a termékek fő célközönsége (helyi lakosok avagy városban élők, turisták); mi a rendszer fő célkitűzése (környezeti és társadalmi fenntarthatóság avagy gazdasági növekedés); van-e ellentét a mítosz és a realitás, vagyis a helyi élelmiszerrendszernek a turizmusban kialakított képe illetve a helyi környezetre és a társadalmi-gazdasági jólétre gyakorolt hatásai között. Kutatásunk a fenti kérdéseket a Balaton-felvidék egy kis régiójában, a Magyar Provencenak is nevezett Káli-medencében vizsgálja. Ez a terület napjainkban válik meghatározó turisztikai célponttá, így kiváló terepe a folyamatok valós időben történő vizsgálatához. Kis földrajzi területen, multidiszciplináris megközelítésben alkalmazunk kvantitatív és kvalitatív módszereket. Mindez hozzájárul ahhoz az új, dinamikus elemzési kerethez, ami végső soron lehetővé teszi majd, hogy a helyi élelmiszerrendszerek, a fenntartható turizmus, vidék- és helyi gazdaságfejlesztés témakörében jelentős új eredményeket mutathassunk fel. 
 

FŐBB CÉLKITŰZÉSEK ÉS A KUTATÁS JELENTŐSÉGE

TUDOMÁNYOS: A vidéki/fenntartható/ökológiai turizmus és a növekvő igény a helyben termelt élelmiszerekre a helyi élelmiszerrendszereket (local food system - röviden LFS) a tudományos kutatás középpontjába helyezi. A vizsgált kérdések többnyire a piaci jellemzőkre, a helyi élelmiszerrendszerek regionális gazdasági fejlődésre gyakorolt hatásának mértékére, a helyi élelmiszer termelésének és fogyasztásának gazdasági szempontjaira vonatkoznak. Más fontos témák ugyanakkor eddig kevesebb figyelmet kaptak, nevezetesen a vásárlók és termelők viselkedési, választási mintázatai; egy-egy jól menő turisztikai régió vonzerejének  összetétele (’genius loci’- a ’siker titka’), illetve a siker gazdasági, társadalmi és környezeti költségei. Kutatásunk több tudományágat átfogó megközelítésével és komplex módszertanával (amely az ekonometrikus modellezéstől az appreciative inquiry-ig több módszert foglal magában) jelentős elméleti hozzájárulást ígér az LFS diskurzus ezen szempontjaihoz, mérvadó folyóiratokban (Q1,2,3) megjelenő publikációk útján. 
MÓDSZERTANI: Az eszközöket és módszertanokat a helyi élelmiszer rendszerek kutatásának különleges körülményeihez adaptáljuk (szenzorikus vizsgálat, komplex fejlődésjelző, kérdőívek, interjúk és workshop útmutatók marketing témában, LFS elemzés, környezeti pszichológia, ekonometrikus modellek) és a nemzetközi tudományos közösség rendelkezésére bocsájtjuk. 
SZAKPOLITIKA, TURIZMUS, ÉLELMISZERGAZDASÁG: Eredményeinket eljuttatjuk a szakpolitikai döntéshozókhoz és az ágazat üzleti szereplőihez, ezzel segítséget nyújtva az elemzéshez és a célokról, irányokról, sémákról történő döntésekhez, figyelmüket az LFS-ek fontos tényezőire, költségeire, előnyeire irányítva.
KÖZVETLEN FEJLESZTÉS: Projektünk sok helyi szereplőt von be a munkába, elősegíti a helyi hálózatok fejlődését, felfedi a feszültségeket, problémákat és megoldásokat; társadalmi tanulást, új marketing lehetőségeket derít fel, közvetlenül hozzájárulva a Káli-medence fejlődéséhez.

FŐ KÉRDÉSEK ÉS HIPOTÉZISEK 

Kutatási projektünket három fő altéma és az empirikus adatgyűjtéshez kiválasztott három társadalmi csoport köré szervezzük.
1. KERESLETI OLDAL- avagy hogyan konstruálódik a “hely szelleme” (genius loci)?
Kérdések: Milyen mítoszok és realitások – diskurzusok, értékek, motivációk, észszerűségek – vezérlik a városi vásárlóközönséget, amikor magas árat fizetnek a helyi élelmiszerrendszerekből származó termékekért?
Kiinduló hipotézis: A vásárlói preferenciákat jelentősen és pozitívan befolyásolja a “genius loci”, a márka és a marketing.  
2. KÍNÁLATI OLDAL – avagy hogy jön létre a helyi élelmiszerrendszer?
Kérdések: Mennyire ’helyi’ a helyi élelmiszerrendszer (input/output, helyi                        fogyasztás/export)? Milyen mítoszok és realitások – diskurzusok, értékek, motivációk,      kényszerek és ésszerű döntések – befolyásolják a helyi élelmiszerrendszerek szereplőinek jelenlegi viselkedését és választásait?
Kiinduló hipotézisek: A Káli-medencei helyi élelmiszerrendszerek elsősorban a külső vásárlókat célozzák meg. A helyi élelmiszerrendszer szereplőinek döntéseit jelentősen befolyásolják a gazdasági racionalitáson kívüli (vagy azzal éppen ellenkező) motivációk.
3. HELYI TÁRSADALOM - Milyen hatások érik mindeközben a lokalitást?
Kérdések: A fenti folyamatok milyen (pozitív és negatív) hatást gyakorolnak a helyi társadalomra, gazdaságra, kultúrára és környezetre? Melyek a legfőbb ellentmondások és feszültségek mítoszok és a realitás között? Hogyan lehetne ezeket feloldani?
Kiinduló hipotézis: Jelentős ellentmondások vannak a helyi élelmiszerrendszer külső imázsa és annak helyi realitása között, ami feszültséget mutat a kérdést övező diskurzusban.